Moris Dame

Kona-ba

Produtu: Homan

Homan, teknika tradisionál ida ne’ebé halo produsaun diversifikadu ba produtu tradisionál. Bele halo lafatin, luhu, bote, no seluk tan, ho nia funsaun no signifikadu úniku. Produtu sira ne’e hetan funsaun diversu, inklui iha serimónia kultural atu kaer ai-han kultural no religiozu durante barlake.

Iha moris loron-loron, produtu hirak-ne’e uza iha uma, iha nesesidade individuál. Feto sira uza bote atu transporta produtu sira husi to’os, balu uza hanesan karteira.

Tali tahan sai nu’udar materiál ne’ebé importante liu atu halo produtu sira-ne’e, dala ruma sai fali husi du’ut ne’ebé reziliente seluk, hanesan boro-tahan. Atu halo produtu sira ho kór ne’ebé nabilan, materiál tintas naturál sira uza hodi rezulta iha kór oin oin. Produsaun sasán hirak-ne’e depende de’it ba téknika tradisionál.

Tempu ne’ebé presiza ba produsaun varia depende ba produtu espesfiku no tahan ne’ebé uza nia boot. Sasán balun bele halo lalais, maibé seluk ezije prosesu ida-ne’ebé intensivu liu, tanba konsidera ba dezeñu no eskala produtu.
Homan la’ós de’it hatudu enjeñu no abilidade husi ema sira ne’ebé halo homan, maibé hatudu mós relasaun ne’ebé kle’an ba patrimóniu kulturál. Kriasaun hirak-ne’e, ho sira-nia materiál naturál no kriasaun ne’ebé matenek, oferese vizaun ida ba tradisaun riku Timor-Leste nian, selebra ninia istória no rekursu povu nian.

Perfil Grupu

Iha tinan 2000, Maria da Costa Cabral harii grupu Dame Moris ho vizaun atu hametin no revitaliza produtu tradisionál sira ne’ebé sira-nia bei’ala sira harii, ne’ebé iha signifikasaun ne’ebé kle’an. Ho dedikasaun makaas, grupu ne’e sai buras tebes tuir Maria nia lideransa, ne’ebé agora kompostu husi feto na’in 15 ne’ebé iha kualifikasaun aas tebes tanba sira-nia abilidade úniku.

Maria nia kompromisu atu prezerva patrimóniu kulturál kontinua liu fali grupu moris dame, tanba nia mós serve hanesan Koordenador Jeral ba grupu artezanatu hotu-hotu iha Munisipiu Likisa. Papél ida-ne’e aumenta liután ninia influénsia, ne’ebé fó dalan ba nia atu haburas kolaborasaun no apoiu entre komunidade artezanatu oioin.

Misaun grupu Moris Dame, ko’alia kona-ba prezervasaun no promosaun ba téknika tradisionál. Hodi la bele lakon matenek sira-ne’e, sira fó vida foun ba produtu furak sira ne’ebé sira-nia bei’ala sira halo hodi salva sira-nia rikusoin kulturál ne’ebé folin-boot.

Tuir Maria nia matadalan, grupu ne’e kontinua orgullu halo artezanatu kulturál. Liu husi sira-nia esforsu koletivu, sira la’ós de’it prezerva matenek husi bei-ala sira maibé mós fó kbiit ba feto sira ne’ebé envolve, hodi promove independénsia ekonomia no koezaun sosiál iha komunidade.

Grupu dame moris nian sai nu’udar testamentu ba impaktu ne’ebé individuál sira hanesan Maria da Costa Cabral bele hetan hodi prezerva no hadi’a tradisaun. Sira-nia servisu serve hanesan avizu ida kona-ba patrimóniu kulturál riku ne’ebé eziste iha Timor-Leste, hodi haburas sentidu orgullu no reziliensia.

Grupu ne’e lokaliza iha Munisipiu Likisa postu Administrativu Maubara, Suco Vaviquinha, Suco Vila, no bele kontaktu liu hosi 77353028.

Produtu